2015. április 2., csütörtök

Pocahontas-Ezer színnel szál a szél

Egy újabb elemezzünk dalszöveget poszt.

Most azt hiszed, nem tudok semmit,
És te oly sok helyen jártál, mert elvitt a hajó,
De hogy lehet, hogy én, ilyen tudatlan, szegény,
Megértem azt is, amire nincs szó… nincsen szó.

Most minden föld a tiéd, hogyha rálépsz,
Hisz élettelen, s birtokodba száll,
Én ismerem a fűt, a fát, a forrást,
Minden él, minden érez, csoda vár.

Mond, miért hiszed, hogy nincs más csak az ember?
És értelmetlen, minthogy másként él,
Ha lábnyomába lépsz egy idegennek,
Látod azt, mit nem hittél, hogy nem hittél.

Sűrű éjeken a farkas-dal a holdról szól, 
A vadmacska a párja után sír,
És ha énekelsz, hát véled zúg a hegység,
Közben eléd hordja színeit a szél… közben eléd hordja színeit a szél.

Jöjj, kergetőzzünk ősi, szűk csapáson,
Jöjj, néked nyújtja száz kincsét a föld,
Jöjj, hemperegj egy gazdagabb világban,
Haszon nincs, minden néked nyújt gyönyört.

A zápor és a folyó édes testvér,
A gémek és a vidra jó barát,
És összetartó minden, ami itt él,
Körül járunk és a lángunk égig ér.

Égig érnek a platánok,
Soha ki ne vágd, 
Akkor megtudod!

Csak úgy érted, hogy a farkas-dal a holdról szól, 
A rézbőrű és fehér összeáll,
És együtt énekelünk mind a hegyek hangján,
Közben ezer színnel kápráztat a szél… 

Akkor néked él a föld,
És csak néked tündököl,
Amíg élsz
Ezernyi színnel száll a szél


Ez a mese, ez a dal engem mindig nagyon elvarázsolt, megérintett. Ez is tipikus csak hallgatják kategória, ahelyett, hogy megértenék, mert ha valaki megérti ezt a dalszöveget, akkor gyökeres változások lennének a Földön. Ezért sem véletlen, hogy beraktam még az "Élőhelyünk a Föld" rovatba is ezt a bejegyzést.

Az Indián kultúráról majd egy hosszabb bejegyzést fogok írni, de ezt most muszáj kiemelnem! Főleg, hogy közeleg a Föld napja.

Lényegében ez a dalszöveg utalhat a lelki gazdagságra is és a természetre is és az összetartásra. Annyira tükrözi azt, ami én vagyok még akkor is, ha az Indiánok nem igazán voltak vegánok.

Ahogy a dalszövegből is látszik sokan azt hiszik, hogy a Föld élettelen. Miközben tévednek ezzel kapcsolatban. Elítélik, ahelyett, hogy megismernék. Hiszen jóval több annál, és én is hiszem, hogy minden él és minden érez! És ez maga a CSODA. A Földnek olyan apró kincsei vannak, amikre  kár lenne nem oda figyelni. Ilyenek a fák, bokrok,füvek, elemek stb. Tisztelnünk kell hát őket. És szerencsére volt egy kultúra, ami gyökeres kapcsolatban állt egykor a természettel. Megismerte a kincseit, és még ha gyilkolt is imát mondott az elesett állatért.

Nem tudom, hogy mi történhetett, hogy az emberi mentalitás már megváltozott. Pedig egykor mi is, Ős magyarok is hasonló kapcsolatban éltünk a Földel, a természettel.

Összetartás, mert ekkor még tényleg volt a népek között "Mindenki egyért, egy mindenkiért" felfogás, manapság ez is eltűnt sajnos, ezeket az értékeket pedig vissza kéne hozni ide, a gazdagság is annyira egy relatív fogalom. Relatív, mert lehet valakinek az anyagi javakban mutatkozik meg, másoknak meg egy másik tudati szinten. Aki megismeri a Földet, gazdaggá válik!! Valakinek az hozza el az igazi lelki békét, hogy a természetben lehet, az ad otthont és meleget. Ha ilyen csodás kincsek veszik körbe az embert, hogyan is lehetne szegény? :)

Szerintem pénz nélkül élni csodálatos mentalitás, és szerencsére vannak olyan emberek, akiknek ezt sikerült elérniük. Le mondani az anyagi javakról, hogy egy teljesen más szögből ismerje meg azt, ami minket körül vesz és mindenhol ott van. =))

Ez a dalszöveg annyi mindent tartalmaz, hogy muszáj olvasni a sorok között és a mély tartalmi szöveg mögé nézni, értsd meg és hagyd, hogy megérintsen! Mert amíg élsz, ezer színnel szál a szél. :)))



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Követők

Translate