2015. október 8., csütörtök

Opera, és kórus

Annak idején, még általános iskolában, bár a tanulmányi eredményeim nem voltak jók, de az ének órákat nagyon szerettem. Azért szerettem, mert a  zene már akkor is nagyon különleges élményt nyújtott a számomra. Nem a nép dalok világa volt az, ami nagyon magával ragadott, hanem a komoly zenei elemek. Mikor berakott tanárnő egy Mozart vagy épp egy Beethoven szerzeményt, akkor mindenki fújogatott, én meg becsuktam a szemem és hagytam, hogy teljesen magával ragadjon a dallam. Talán ennek részben köze volt ahhoz is, hogy 7 éves korom óta a színház világa is nagyon mély benyomást tett rám, imádtam a musicaleket, a musical dalokat (szinte az összes zenei mű megvolt kiírva egy dvd-re). Manapság sem sokan hallgatnak önszántukból az emberek komoly zenei műveket, vagy éppen operát, legfőképp a fiatalok nem.No, de azért tisztelet a kivételnek, mert szerencsére vannak az ismeretségi köreimben olyanok, akiket szintén magával tud ragadni a hangulata és nem csak az amolyan "operametál", mint annak idején a Nightwish volt Tarja-val. Ezt a bejegyzést most leginkább a kedvenc operámnak, opera és kórusdal megismertetésének szánom.



Carmen, ha meghallják ez a női nevet, akkor talán sok mindenkinek beugrik róla valami. Na, de mi? Szerintem a "Hé, Arnold" című rajzfilm "Lássunk egy operát"című része. Nem véletlen, hogy az egyik kedvenc részem abból a rajzfilmből. Volt olyan szerencsém, hogy a debreceni Csokonai Színházban láthattam a Carmen operát egy felújított modern változatban (sajnos nem az eredetit, de így is jó volt). A történet egy cigánylányról szól, Carmenről, aki megbabonázza a Don Josét (akinek amúgy a szerelme Michaela (volt) ) és nagyon nagyon sok bonyodalom bontakozik ki benne. Vegetáriánus létemre elég morbid lehet, hogy tetszik nekem ez a mű, amiben van amúgy egy torreádor is, aki szereti a bikaviadalokat... Sok benne az érzelem, a csavar és a szenvedély... Nos kedvenc dalaim az operából.
A nyitány nagy szerelmem.

A híres bikaviadalos dal.

Jééé egy Csokonai színházas részlet


A másik nagy kedvenc operából származó dalom Bizet után  szintén benne van a "Hé, Arnold-Lássunk egy operát" részben Wagner- Ride of the valkyries. Sajnos, ezt még nem láttam, de nagyon szeretném. 



Nagyon sok olyan van, amit nem láttam és csak a dalokat ismerem így a Puccini Rigolettójából is vannak kedvenc dalaim, köztük a La Donna é Mobilé, természetesen Pavarotti előadásában. De mázlim van, mert  youtubeon megtaláltam magyar felirattal és megfogom nézni. Jah, amúgy ez a dal sok mindenkinek ismerős lehet, mert hát sokáig benne volt egy pizza reklámban is. :)





Ha már Puccini, azt meg kell említenem, hogy volt alkalmam látni a Turandot-t, ami szintén egy Puccini szerzemény és a távol keletre varázsol minket, igazából, aki nem tudja elképzelni, hogy hogyan nézhet ki színházba egy mű eredeti nyelven, azoknak megsúgom,  hogy feliratozzák.;)

Pavarotti...Pavarotti...



Handel- Messiash: Halleluja is nagy kedvencem.



Most hagyjuk egy kicsit az operát és csak kalandozzunk az operaénekesek világába. Itt két nevet is megkel, hogy említsek Andrea Bocceli és Sarah Brigtman. Az utóbbi ismerős lehet a Repo! The Genectic Opera c horrormusical/rockoperából, jah és egy érdekesség. Sarah Brighmant férje.... Nos, az egyik leghíresebb Musicalek szerzője, még pedig maga Andrew Lloyd Webber, bizony. Andrea Bocceli sajnos fiatalon,korán elveszítette a látását, de így is megtanult zongorázni és a hangja csodálatos fényt ad.... Ennek a két remek operaénekesnek van is egy duettje a " Time To Say Goodbye". Az egyik legszebb és nagyon magávalragadó. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sokan próbálták feldolgozni magyarul, de szerintem egyik sem közelíti meg az eredeti verzió! Azok a hangok.... csodálatos. Arról nem is beszélve, hogy elég nehéz.

Legyen filmek is, no jó. Szintén ismerős darab az 5. elem c filmből...



Mindenki, aki opera éneklésre szánja el magát, nem könnyű feladatra vállalkozik, meg ugye a mércéket megugrani sem könnyű.




Eleinte nagyon nem terveztem ilyen film ajánlósnak, inkább csak kultúrásnak, de elképzelhetetlennek tartom, hogy ezt úgy tárjam elétek, hogy meg nem említem az egyik legcsodálatosabb filmet, amiben kórus művek találhatóak, ez pedig a kóristák. Ennek a filmnek nem csak, hogy  gyógyőrűek a filmzenéi, de nagyon mély mondani valója is van. Szeretetről, megértésről, visszaemlékezésekről. Még az egyik volt rajztanárnőmmel néztük meg a filmet egy rajzórán, mondanom se kell végigsírtam... 

Forrás



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Követők

Translate