2016. május 31., kedd

Saját vers: Távol a város zajától



Sötétségből fény lett,
Érzi már a szív.
Mint zengő lépteivel
Hajladozva hív.

Susognak a fák,
Lágy szellő ringatja
Levelét, a fűzfaág
Halk nevét rikkantja.

Kint rekedve,
Forrás
Bezárta kapuját.
Bágyadtan, s merengve,
Ostromló tűz hamuját

Csivitelnek a madarak,
Faágakon ülve.
Szépek és magasak,
Szeretettől nem menekülve.








2 megjegyzés:

  1. Nem értek hozzá, tehát nem tudok építő kritikát mondani, de nekem nagyon tetszik. ^^
    *irigyen bámul ki az ablakon, és visszamegy tanulni*

    VálaszTörlés
  2. Decuki vagy! köszönöm. :) Örülök, hogyha elnyerte tetszésedet. :)) Jó tanulást, de ilyen szép időben kint a szabadban talán könnyebben megy majd! :)

    VálaszTörlés

Követők

Translate