" Ha másokat akarsz korlátozni, magadat korlátozod! "
Érdekes, ahogy egy-egy gondolat időről-időre megjelenhet bennünk. Pedig csak egyszer írta le valaki és mégis annyira mély nyomot hagy a tudatunkban, hogy elgondolkodunk rajta és megjegyezzük. Így történt ez velem ma is, eszembe jutottak a korlátok és az, ha másokat akarunk korlátozni, valójában önmagunkat korlátozzuk le.
Hogy mit is értek ez alatt?
Korlátozni valakit, megtiltani és nem engedélyezni egy adott tevékenységet.
Többnyire mindig az, ami tiltva van az vonzza az egyént és a tiltás ellenére belefog vágni. De nem lehet mindig mindenkit lekorlátozni egy olyan tevékenységben, amit mi nem szeretünk. Hagyni kell, hogy az egyén jöjjön majd rá a saját útjára és ne erőszakkal akarjuk tartani egy bizonyos szinten.
Van ismerősöm, aki tudatos neveltetést kapott. Szülei agykontrollt végeztek, elvégeztették vele a gyerek és a felnőtt agykontrollt is és mégsem haladt tovább az úton, nem alkalmazta az ott megtanult tevékenységeket és negatívan állt dolgokhoz. Mindenkinek szabad akarata van, hogy döntsön hogyan szeretné leélni az életét.
A legtöbben azt szeretnénk, ha a leendő gyermekünk boldog, egészséges önbecsüléssel és egészséggel lenne megáldva - ez alól én sem vagyok kivétel - de nem minden negatívnak beállított dolog lesz rombolóhatású az önértékelésre. Sőt, nagyon sok mese éppen ellenkező hatást is kiválthat a gyerkőcökben pozitív értelemben.
Hagyni kell, hogy megtapasztaljon dolgokat magától és rájöjjön mi az ami jó neki és mi az ami nem. De a saját akaratunkat soha nem szabad ráerőltetni a másikra. Lehet, hogy amíg még kicsi azt kell tennie amit mi mondunk neki, de ha majd eléri azt a bizonyos tinédzser korszakot nem gátolhatjuk, nem korlátozhatjuk le, engedni kell hogy megtapasztalja azt, amit megszeretne tapasztalni úgy, ahogyan azt ő akarja.
Hogy mit is értek ez alatt?
Korlátozni valakit, megtiltani és nem engedélyezni egy adott tevékenységet.
Többnyire mindig az, ami tiltva van az vonzza az egyént és a tiltás ellenére belefog vágni. De nem lehet mindig mindenkit lekorlátozni egy olyan tevékenységben, amit mi nem szeretünk. Hagyni kell, hogy az egyén jöjjön majd rá a saját útjára és ne erőszakkal akarjuk tartani egy bizonyos szinten.
Van ismerősöm, aki tudatos neveltetést kapott. Szülei agykontrollt végeztek, elvégeztették vele a gyerek és a felnőtt agykontrollt is és mégsem haladt tovább az úton, nem alkalmazta az ott megtanult tevékenységeket és negatívan állt dolgokhoz. Mindenkinek szabad akarata van, hogy döntsön hogyan szeretné leélni az életét.
A legtöbben azt szeretnénk, ha a leendő gyermekünk boldog, egészséges önbecsüléssel és egészséggel lenne megáldva - ez alól én sem vagyok kivétel - de nem minden negatívnak beállított dolog lesz rombolóhatású az önértékelésre. Sőt, nagyon sok mese éppen ellenkező hatást is kiválthat a gyerkőcökben pozitív értelemben.
Hagyni kell, hogy megtapasztaljon dolgokat magától és rájöjjön mi az ami jó neki és mi az ami nem. De a saját akaratunkat soha nem szabad ráerőltetni a másikra. Lehet, hogy amíg még kicsi azt kell tennie amit mi mondunk neki, de ha majd eléri azt a bizonyos tinédzser korszakot nem gátolhatjuk, nem korlátozhatjuk le, engedni kell hogy megtapasztalja azt, amit megszeretne tapasztalni úgy, ahogyan azt ő akarja.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése