Wikka gondolatai

Elég sokan kihívtak, és megpróbálok mindenki kérdésére válaszolni is! :)) Szóval először 10 dolog magamról. 1. Ha a lelke megfog egy embernek szeretni tudom nemtől függetlenül. 2. Néha skizofrén jelleg vagyok, ez a dipólus meg van bennem, hogy egyszer szeretem magam, máskor meg utálom.  3. Törekszem a boldog és harmonikus életre.  4. Félek a bohócoktól és a siklóktól, kígyóktól. A Balatont is kerülöm miattuk.  5. Gyakran vagyok rosszul és még az orvosok sem tudják megmondani, hogy mitől és mi a bajom.  6. Vicces vagyok, fákat ölelgetek, növényekkel beszélgetek és ha valakinek rossz kedve van az utcán és meglát engem a hülyeségemmel, biztos jókat nevet rajtam. Legalább jobb kedvre derítettem. :D 7. Szeretek énekelni az utcán 8. Megakarok tanulni meditálni. 9. Nagyon rossz gyerek voltam és rosszul is tanultam általánosban. 10. Néha hisztis vagyok. :D Mások kérdései: Bloody Vampire kérdései: 1. Van példaképed? És ha igen, ki az? - Igen, de több is: Marie Eva Duarte de P...

Forrás: Elizabeth Gilbert önéletrajzi ihletésű regénye, már szinte bejárta az egész világot. Nagyon sok nyelvre lefordították és nem véletlenül. Bár lehet, hogy valaki a filmet jobban ismeri. Igen, film is készült belőle. Megmondom őszintén, én sajnos a filmet láttam először. Mondanom sem kell, hogy egyből magával ragadott, viszont számomra a film olyan kategória, amit számtalanszor megbírnék nézni. Gyakran felmerül az a kérdés, hogy ha egy bestsellerből filmet is készítenek, hogy milyen lesz a film. Na ezt a bejegyzést a film és a könyv összehasonlításának akarom szentelni. Mert igen, most sikerült elolvasnom a könyvet is. Micsoda mázli, hogy unokatestvéremnek "véletlenül" meg van a könyv, és kölcsön tudtam kérni tőle. Elvileg a könyv mindig jobb, és ezt én is állítom. Viszont azért egy két-két kivétel mindig akad. Nos, mivel a filmet láttam először, így kezdjük azzal. A történet kb ugyan az. Bár aki nem ismeri, annak nagyjából felvázolom: Forrás: "Egy fiatal, 30-as éve...

Mikor anyai nagymamám meghalt, egyszer csak szembe jött velem egy könyv az egyik könyvesboltban. A cìme talán az volt, hogy mennyország lètezik. Anyukámnak, mikor elmesèltem megakarta venni, de nem került rá sor. Viszont sok hasonló halálközeli èlmènyről csináltak egy filmet. Az igazi mennyország, ez a cìme. Vajon tènyleg van valami odaát, vagy csak az elme játszik velük olyankor? A földhözragadtabb emberek szerint csak bekèpzelt dolgok, ès akinek volt már hasonlóban rèsze, sokszor mèg az igazán hìvők sem tudják elhinni, hogy valaki a mennyben járhatott. Valaminek biztosan kell lennie a halálon tùl. Olyan sok megmagyarázhatatlan dolog szokott törtènni, amit emberi èsszel felfogni is alig lehet, ès itt nem horror filmes törtènetekre gondolok. Valaki èrző, valaki közvetit, valaki kapocs, valaki kiválasztott, valaki gondolatolvasó ès van valaki, aki levitál. Ezekre van tudomanyos válasz?. Nincsen. Akkor mièrt nem lehet hinni, a mennyországban? De mi van akkor, hogyha rèszben tènyleg arról...

Egy tanulmány szerint 21 napra van szükségünk ahhoz, hogy új szokásokat alakítsunk ki. Így, aki ma 21 napig csak arra gondol, és arról beszél, amit elszeretne érni, akkor 21 nap ép elegendő, hogy a jóról való fantáziálgatás minden napunk részét képezzék és ezáltal megteremthetjük azt, amit szeretnénk. :)) Bár ez annyira nehéz nekem is, de ha jön egy-egy negatív gondolat, mondjuk ki a semlegesítő varázsszót, ami a töröl-töröl-töröl és már is újra törekedhetünk a pozitivitásra! :)