Bejegyzések

Hajmosás Hulladékok nélkül vegyszermentesen

Kép
Amióta megismerkedtem a hulladékmentesség és minimalizmus fogalmakkal, azóta rengeteg olvasok és kutatok arról, hogyan éltek az őseink, ük-déd-nagyanyáink. Ilyenkor (is) sajnálom nagyon, hogy már nem élnek a nagymamáim, mert most olyan jókat beszélgetnék velük arról, hogy milyen élet volt hűtő, fagyasztó nélkül. Mivel olyan szerencsés vagyok, hogy kertes házban lakunk, így a kertben rengeteg sokféle zöldséget ültettünk, amit tulajdonképpen a páromnak köszönhetek, mert ha ő nincs, ha nem szeretne kertészkedni, akkor nem lenne veteményesünk, no de azért én is szoktam segíteni neki és ráadásul jobban átformálódtam ezáltal. És hogy hogyan tartósították az ételt régen hűtő és fagyasztó nélkül? Verembe rakták, vagy lekvárt, kompótot, savanyúságot készítettek belőle, de még akadtak olyan zöldségek, amik simán tárolhatóak egész télen át. Na de erről majd egy későbbi bejegyzésben, mert visszatérek az eredeti témához.

Az életünk szerves részét képezi a bőr, illetve a fejbőrünk és hajunk tisztán…

A Mennyország kapujában

Kép
Kisgyerekként bátornak képzeljük magunkat, olyan embernek, aki soha semmitől sem fél. De ahogy nagyobbak leszünk, a társadalmi minták nevelnek fel bennünket és az egykori bátorság helyett a félelem veszi kezdetét. Biztosra veszem, hogy mindannyiunkkal előfordult már az, hogy félt, haragudott, esetleg neheztelt valamilyen helyzetre, vagy személyre. Úgy is nevezhetnénk ezt az állapotot, hogy a "Poklok Poklát" éli, vagy élte meg, de ha belegondolunk, van hogy mi magunk választottuk a Poklot, ahelyett hogy a Mennyországot választottuk volna. Mi a Menny? Hol van a Mennyek országa? A szívünkben. A kedvességben, a jó szóban, egy ölelésben, a szeretetben, a barátságban, egy kisgyermek mosolyában, csak hogy ezt nem mindig vesszük észre, pedig ezek azok a nagy dolgok, amik igazán számítanak és amik megváltoztathatják a jövőnket.

Gondoljunk bele, mennyi lehetőséget szalasztottunk el azért, mert mi túlságosan féltünk megtenni vagy elmondani valamit. Mennyi kapcsolat múlt azon, hogy mi …

A Nagyerdő újjáélesztése

Kép
A Nordic Walking, a Mentes Szemmel Kooperatív Labor és a Helyi Vállalkozók Támogató Közössége Egyesület szervezése által sikerült részt vennem a Nagyerdő Újjáélesztése környezetvédelmi programon. A Jövő Öko Nemzedéke (JÖN) Alapítvány is meghívást kapott, így Debrecenből hárman képviseltük a JÖN-t. A program célja a debreceni Nagyerdő újbóli felélesztése volt, hogy mi az, amit megtehetünk a Nagyerdő tisztasága, fenntartása érdekében.
A debreceni Nagyerdő egy hatalmas természetvédelmi területnek számít, habár néha kicsit elkülönítik a parkosabb kialakítású Békás-tótól, viszont mind a Stadion területe, a Temető közötti zöldellő övezet, a Pallagi úti erdős részek és mind a Vidámpark, az Állatkert és a Botanikuskert  is hozzá tartoznak a Nagyerdő fogalmához. Elkülöníteni a csodás zöld övezeteket nincs értelme és nem is érdemes. Ez az egység alkotja a MI erdőnket, ami már jóval azelőtt is megvolt, hogy a Y vagy a Z generáció a világra jött volna.

Az újjáélesztésen volt lehetőség megcsodáln…

Az én kapszulagardróbom. /Gótikus minimalizmus/

Kép
Amikor megismerkedtem a minimalizmussal, akkor még nem is igazán tudtam hogy merre induljak el. Böngészgettem blogokat, cikkeket a témával kapcsolatban és minél többet olvastam róla annál jobban megtetszett az a gondolat, hogy kialakítanám a saját minimalista "goth" ruhatáramat. A fenntartható divat valahogy tudat alatt, de mindig jelen volt az életemben, ami azt takarja, hogy nekem szinte összes ruhám turkálóból vagy másodkézből való a Facebook eladós csoportjai által, kivéve talán a The Cure-os, Bonanza Banzai-os és a Vámpírok Báljás pólóm.
Természetesen a fehérneműk és zoknik többnyire újak higiéniai okok miatt. A Kapszulagardróbról Henitől a Jollity blog írójáról és közvetetten érintve Pannitól az Életfűszerező blog írójától hallottam. Ha egy kicsit is elgondolkodunk azon, hogyan élhettek régen az őseink, az őseinknek az ősei stb, akkor megállapíthatjuk, hogy abszolút minimalisták voltak. Csupán néhány ruhájuk volt mindenből és így is jól érezték magukat. Manapság ez al…

Víz, ahol kezdődik az élet /Tudatos vízivás/

Március 22 a víz világnapja, ami szerintem jó, mert felhívja a figyelmet a víz fontosságára. Az idei évben a víz világnapja alkalmából most arról szeretnék írni, hogy mennyire fontos a tudatos vízivás.

Talán, olyan 12 évesen kezdtem el magamtól a vizeket előnyben létesíteni, mint a cukros üdítőket. Egyszerűen rájöttem arra, hogy hogy számomra az egyetlen szomjoltó a víz, a cukros üdítőktől csak még szomjasabb leszek. Természetesen, akkor még nem tudatosan figyeltem a vízivásra, csak akkor ittam, amikor szomjas voltam. Azért családi összejövetelek alkalmából még manapság is előfordul, hogy iszok cukros üdítőket, viszont az év legeslegtöbb napján mindig vizet iszok.

A tudatos víz ivás nálam talán az edzéssel kezdődött, bár már hamarabb is figyeltem arra, hogy sok vizet igyak. Ennek megvan a hátránya is. Túl gyakran kell kimennem... Eleinte nagyon nehéz volt megtalálnom a kellő egyensúlyt. Mikor igyak és mennyit. Habár sokan a mai napig nem fordítanak elég időt a vízigényünkre, erre péld…

Budapesten jártunk és vámpírokat láttunk - Avagy egy újabb álmom vált valóra a Vámpírok Bálja színházi előadással.

Kép
7 éves voltam, amikor Szóráth mamám elvitt a legelső színházi előadásomra a Dzsungel Könyvére. Izgő-mozgó kisgyermek voltam, félt hogy nem fogom tudni végig ülni, de amikor elkezdődött tátott szájjal néztem végig, annyira megtetszett. Én akkor ott beleszerelmesedettem a színház világába és színházi színésznő szerettem volna lenni nagyon sokáig kb. 20 éves koromig. Éltem-haltam a musical darabokért, mindig izgatottan vártam, hogy mamával színházba mehessek, rengeteg színházi előadást láttunk együtt. A legutolsó darab, amit mamával láthattam az a "West Side Story" volt. Mindenkinek olyan nagymamát kívánok, aki bevezeti és megszeretteti az unokájával ezt a fajta kulturális szórakozást. Mama halála után nekem nagyon fura volt színházba mennem, és talán két darabot láttam utána, az egyik a "Carmen" a másik a "Valahol Európában" volt. A Valahol Európában c. előadást még MGC-s ismerősömmel néztem, szóval az nem mostanában volt, így jogosan mondhatom azt, hogy é…

Egy hét távlatából a munka világáról.

Kép
Vajon mitől függ az, hogy sikeresek leszünk-e a munkánkban, vagy nem? Mi az, ami nap mint nap motivál minket arra, hogy menjünk be dolgozni és végezzük el a kötelességünket?

Néhány hónapja teljesen ki voltam borulva, amiért 26 évesen a megoldandó feladatom miatt képtelen voltam eljárni állásinterjúkra, másokra voltam utalva és egyáltalán nem éreztem azt, hogy hasznos tagja lennék a társadalomnak. Hiszen, ha úgy nézzük "ingyenélő" voltam, habár a házimunkába, amikor tudtam besegítettem. Akartam a pozitív változást, akartam teljes életet élni, mint bárki más. Dolgozni akartam, de normális otthonvégezhető munka, ami nem MLM rendszerű sehol sem találtam. Szkeptikusan elkezdtem dátummal együtt leírni egy füzetbe minden nap a három legfontosabb célomat, köztük az egyik az volt, hogy olyan helyen dolgozom, amit szeretek. Az előző blogbejegyzésemben leírtam, hogy 84 nap alatt lett munkám. Viszont az, hogy én mindennap bejárok dolgozni döntések sorozata.
Minden áldott nap döntünk, mi…