Wikka gondolatai

Először szeretném nyilvánosan is megköszönni Dillina Düdük -nek, hogy ilyen szép külsőt varázsolt a blogomra! :) Sikerült megint eltalálni azt, aki vagyok. Köszönöm!! :) Volt idő, mikor én is szerettem volna megváltai a világot, jobb hellyé avanzsálni. Akkor még azt hittem ezt csak úgy érhetem el, ha olyan emberré válok, mint Bagdi Bella, Teréz Anya, Ghandi, Martin Luther King stb. A Béke-Nobel díj is tervbe van, amolyan bakancs lista.Viszont most már tudom, hogy nem kellennek nagy dolgok ahhoz, hogy változtatni tudjunk a világon. Valaki számára jelentéktelen dolognak tűnhet, de mindig lesz olyan, aki értékelni tudja majd az apró jó cselekedeteket. Kicsit olyan ez, mint az " Add tovább mozgalom" a jövőkezdete c. filmből ismerős lehet. Tégy három jó dolgot és akikkel ezt a három jót megtetted mondd nekik, hogy adják tovább. Ők is tegyenek három jót és adják tovább.   Ezek a gyakorlatok a 10 hónapos INGYENES Boldogságprogram részét képezik:  www.boldogsagprogram.hu  

2016. December 18.-án elérkezett a várva várt nap, az áttörés napja. Eleinte csak a páromnak akartam jegyet venni rá, mert tudtam hogy nagyon szereti Szabó Pétert és hogy biztosan jót tenne neki. De úgy gondoltam, hogy egyedül nem biztos hogy eljönne, így vettem magamnak is jegyet. Köszönöm Bogi!!   2012.-ben a Dir En Grey koncerttel tapasztaltam hasonlót, addig amíg nem vagyok ott, nem biztos hogy úgy látod megéri a jegy ára, hogy egyáltalán az egész előadás/ show milyen lesz, tetszeni fog-e vagy nem. De amikor már ott vagy, kezedben tartod a jegyed, akkor tör fel belőled igazán az az érzés, hogy ez mennyei lesz. Nem csak egy napra szóló, hanem egy egész életre szóló ajándékot kapsz azzal az élménnyel, amit ott át tudsz élni. Nem Magyarország lesz a legboldogabb, hanem a magyar nemzet! Hiszen az eseményre jöttek Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, Finnországból, Ukrajnából, Írországból, Izraelből, Svédországból, Londonból, Németországból, Ausztriából is. (Ennyi ország jutott

Sajnos, szinte mindenkit rabul ejtett az online világ. Az emberek már alig beszélgetnek egymással, nyomkodják  a telefonjaikat egész nap. Ott is leginkább a Facebookot. Útközben, buszon, buszmegállóban, órán, szünetekben és otthon estig és így tovább. Ez alól én sem voltam kivétel. Számomra a Face lehetett egy amolyan kényszer cselekvés. Ez azért sem volt jó, mert Augusztus végén kezdődött egy angol nyelvtanfolyam, és sajnos nagyon keveset tanultam ezidáig és Áprilisban nyelvvizsgázom. Egész napomat a Facebookon töltöttem, így alig tanultam. Rá kellet jönnöm, hogyha valóban fontos a nyelvvizsga és hogy megtanuljak angolul áldozatot kellett hoznom. Mivel a munkaügyi keretein belül lévő tanfolyamról van szó, ha nem sikerül vissza kell fizetni az árát, ha pótvizsgázni akarok azt saját pénzből kell kifizetetlenem és ha az sem sikerül, de elmentem a Pót nyelvvizsgáig már nem kell vissza fizetnem. Szóval van tétje. Én általánostól kezdve tanultam angolt, az érettségim is nekem lett a legjob