Wikka gondolatai

Egyszer egy idegen azt mondta nekem; "Azért vagyunk emberek, hogy segítsünk egymásnak." Ez a segítség bármilyen segítség lehet. Akár egy kedves, bíztató szó, akár egy támogató ölelés. Bármi, ami által az ember jobban érezheti magát.  Gondolom sokaknak ismerős Ákos klasszikus slágeréből az a mondat, " Adj hitet és elhiszem neked, hogy élni szebben is lehet..." pontosan erről van szó. Lehet valaki nem annyira erős lelkileg, hogy képes legyen magától hitet nyerni, de ha van mellette valaki, aki támogatja, bíztatja akkor képes lesz arra, hogy Ő maga is elhiggye, hogy képes rá. Ennyit jelent mások támogatása. Képzeljük el, hogyha egy olyan világban élnénk, ahol ez a támogatás egymás iránt abszolút megszűnne, milyen világot élnénk akkor? Senkinek nem lenne hite önmagában, és nem lenne hite másokban sem, gondolom nem ilyen világot szánnunk az utódainknak. A legtöbben azt szajkózzák, hogy a hitet önmagadban kell megtalálnod, saját magadat kell biztatnod,  ami részben teljes...

 Az, hogy mit látsz meg a világban, az a Te döntésed. Persze ez nem azt jelenti, hogy a "rossz  nem is létezik", nem dugjuk a homokba a fejünket. Viszont nagyon fontos, hogy hogyan állsz a pénz kérdéséhez. Szereted a pénzt vagy megveted? Esetleg Bűntudatod támad, hogyha pénzt kapsz vagy magadra költöttél valamit, mert úgy érzed nem érdemled meg azt? Vegyük Górcső alá ezeket a dolgokat. Réges-régen a cserekereskedelem működött a világban, ami néhány szegényebb országrészben még valamilyen szinten jelen van, holott az évek múltával a fizető eszköz vette át a szerepét. Nyilván lépést kell tartani a modern technológiával kapcsolatban és használni kell az eszközt, amit többé-kevésbé munkával lehet megkeresni.  Az átlag emberek a munkásosztály közé tartoznak, ami magyarul azt jelenti, hogy nem veti fel őket a pénz, de az alapvető dolgokban mégsem szenvednek hiányt. Ezek eddig  reális képet festenek. De, itt jön a de.... Mivan akkor, ha nem az anyagi dolgok azok, amik hozzá...

Ha beengeded az életedbe a csodákat, az élet támogat téged. Régebben már megtapasztaltam, hogy ez igaz. Mostanában egyre többször próbálok figyelni és hagyni, hogy a dolgok úgy történjenek, ahogyan történniük kell. Nincs mit és miért megváltozatni, hiszen minden történés a te javadat, fejlődésedet szolgálja. Legyen az akár rossz, vagy jó. De mégis, a ~A  rossz csupán egy nagy tévképzeti ének, dalolja az, ki nem látja a szépet.~ Hogy az ex vőlegényem szavaival éljek. És milyen igaz. Ha valami rossz történik velünk, először még nem látjuk azt, hogy milyen előnyünk származhat az adott helyzetből, de később, talán egy hónap, egy év múlva már feltudjuk ismerni, hogy minden azért történt, hogy jobb életünk legyen. Így tehát a rossz is relatív. Talán ezért is szokták azt mondani, hogy "minden rosszban van valami jó". Ha van valamilyen egészségügyi megoldandó feladatod, és hagyod létezni, de ugyan akkor támogatod is a tested, a szervezetedet önfejlesztéssel, edzéssel, egészséges tápl...

A mai társadalom legfőbb problémája szerintem az, hogy általánosságban az embereket behálózta a digitális világ. Ezzel én sem vagyok kivétel, én is azok közé az emberek közé tartozom, aki napi  20-szor megnézi a Facebook, Instagram és egyéb oldalát. Viszont én tudom, hogy ez nem jó, ezért próbálok változtatni rajta. Mivel semmi sem megy egyik napról a másikra, ezért fontosnak tartom a fokozatosságot. Nem szeretném, hogy a leendő gyermekeim egy olyan világban nőjenek fel, ahol ez a természetes, mert ezt a szülő mintát látták életük folyamán a legtöbbször. Tulajdonképpen én is ezt láttam és ezért leszokóban vagyok az Online világról, de a Televízió is hasonló. Véleményem szerint kisgyerekeknek a kezébe nem való még telefon, táblagép, Iphone és hasonlók. Egy gyermek legyen szabad, élvezze azt, hogy gyerek és ne idegeskedjen feleslegesen azon, hogy vajon vissza ír e neki valaki, vagy hányan lájkolják a profilképét a Facebook-on. Valljuk be, ez is egy függőség. De eszünkbe jut az...

Kislánykoromban láttam először a Dracula halott és élvezi című filmet, akkor ragadott először magával a fekete, komor, misztikus hangulat. Hívogató, csalogató, akkor is, ha vígjáték kategóriába sorolható. Most már tudom, hogy a Bram Stoker - Dracula  és a 1992.-es film adaptációját vette alapul. A Dracula névről általában a félelem, vámpír, vérszívó, éjszakai gyilkos, denevér jelzők jutnak az eszünkbe, no meg néha a halhatatlanság. De kigondolta volna, hogy a Dracula történet egy vérfagyasztó szerelmi történet is lehet. Tudom, senkinek nem ez jutna az eszébe, és tök fura, hogy én ezt ragadom ki, mintha másról nem is szólna, viszont a szerelem egy fontos momentuma, habár sajnos olvasni még nem volt szerencsém a művet, viszont a fentebb említett mindkét Dracula filmnek vannak szerelmi szálai, habár az utóbbinál a reinkarnáció is megjelenik vagy valami olyasmi. Lehet túl naiv vagyok, de ebben a szerelemben én is hiszek. Történjen bármi, a két szerelmes, olyan elsöprő vágyat, szenv...

Mindig úgy éreztem, hogy rossz korba születtem. Bár a középkornak is megvoltak a maga hátulütői, sőt, minden kornak, korszaknak. Azonban, mikor egy lány megőrizte magát a nászéjszakáig, az csodálatos lehetett. Én is így terveztem, vagy majdnem így. Minden kor, eszme, változik egyszer. Amit egykor még nagy becsben őrizgettünk, egyszer már nem is lesz olyan fontos. Én az első alkalmat mindig különlegesnek képzeltem el, hogy talán olyan lesz, mint a filmekben. Ám ez egy illúzió volt. Beszélgessünk a szexről. Nagyon sok családban ez a téma tabunak számított, majdnem úgy, mint a menstruáció. Pedig kell róla beszélni, és bár nagyon ciki az iskolai felvilágosító órán ülni, ez szerintem egy olyan dolog, amit  a legjobban az ember a szüleivel tudna megbeszélni. Én szerencsésnek érezhetem magamat, mert nálunk ez nem volt tabu téma. Persze, ebben  a mai világban szinte már az egészen kicsik is felvilágosultnak érezhetik magukat. Azt hiszik, hogy a könyvekből, filmekből, felvilág...

A hétvégén úgy alakult, hogy iszonyú gyomortájéki fájdalmat éreztem, ami levándorolt a jobb oldalamra is. Hétfőn a háziorvos hívott egy betegszállítót, hogy kizárjuk a vakbelet. Nos, bár az ultrahang nem mutatta ki, aznap mégis megműtöttek vakbélgyulladással. Hivatalos elnevezése szerint heveny féregnyúlvány gyulladás. Spontán műtét volt, nem így készültünk, eszünkbe se jutott a hálapénz gondolata. Viszont három idősebb hölggyel voltam egy kórterembe és beszélgettek róla. Mikor kicsiként csont kinövéssel műtöttek szüleim adtak "hálapénzt" az orvosnak. Viszont ez a mostani nagyon hirtelen jött, így nem is készültünk rá. Az egyetlen kérdés ami megfogalmazódott bennem az az, hogy mióta lett ilyen nagy divat a hálapénz? Az idős hölgyek arról beszélgettek, hogy mennyit érdemes adni, de volt olyan esettel is tapasztalatuk, amikor az orvos kijelentette, hogy kb 150 000 FT-ot kér el egy műtétért. A legtöbb esetben tényleg nem hálából adják oda a pénzt, az orvosnak, műtőorvosnak...

Forrás Nyáron, mikor a párommal kint sétáltunk a temetőben, akkor fogalmazódott meg bennem az  a gondolat, hogy tulajdonképpen mi sokkal gazdagabbak vagyunk, mint gondoltuk volna. Sokszor neki futottam már ennek a bejegyzésnek az írásának, de valahogy sosem jött össze. - Talán, most van itt az ideje.- A legtöbb ember a gazdagság szó hallatán az anyagi javakra gondol. Gazdag vagyok, mert van sok pénzem és mindent megvehetek, amit csak akarok. De ezek az embere vajon tényleg gazdagok? A kis hercegből idézve: " Az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek. (...) Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák..."  Hajszolják az anyagi élvezeteket, ahelyett hogy picit is megállnának és észre vennék, hogy a valódi gazdagság mást jelent és máshol kell keresni. Szabó Péter is azt mondta: Élményeket gyűjts, ne tárgyakat és mennyire igaza van.  Gazdagabbak vagyunk, csak nem tudunk róla. Illetve nem tudatosítjuk ezt ma...

Szeretlek, ha jó gyermek leszel. Szeretni foglak, ha rendet csinálsz a szobádban. Szeretlek, ha jó jegyeket viszel haza. Szeretni foglak, ha... és így tovább. Nagyon sok ember kicsit eltévedt a szeretet ösvényén, ezen nem is csodálkozom, ha azt vesszük alapul, hogy vannak, akik feltételhez kötik a szeretetüket vagy mások szeretetét. Ilyen generációban növekedni újabb feltételességeket fog szülni. De mit jelent konkrétan a feltétel nélküli szeretet? A feltétel nélküli szeretet mert-mentes. Nem lehet elmondani, hogy kit és miért szeretsz csak szereted. Talán úgy lehet ezt a legjobban kifejezni, hogy magadat látod mindenkiben. És minden szeretet alapja, az önszeretet, ezzel kell kezdeni. Nem élhetsz úgy le egy életet, hogy gyűlöletet táplálsz magaddal szemben. Követtél el rossz dolgokat, senki sem tökéletes mégis tudni kell elengedni a múltat és megbékélned magaddal, fő a megbocsátás. Nem utálhatod magad, azért mert rosszat tettél. Te is ugyan úgy csodálatos ember vagy-bármit is tet...

Elérkezett a január és beköszöntöttek a mínusz fokok. Ilyenkor a legnagyobb veszélyben azok az emberek vannak, akik az utcán élnek, no meg persze az idősek, akik saját otthonukban fagyoskodnak. Egyik sem jobb.  Elég sokszor hallottam azt a kifejezést, hogy ha bármilyen módon segítjük a hajléktalanokat, akkor benne hagyjuk őket az adott helyzetben. Nos, én ezzel NEM ÉRTEK EGYET és ezt kimerem hangosan jelenteni. Általában a karmával hozzák összefüggésbe ezt az álláspontot. Hiszek a karmában, igen. De a karmától ellehet tekinteni. Ha pusztán csak azt nézzük, vallástól, hittől függetlenül, hogy emberek vagyunk és segítenünk kéne egymást. Független attól, hogy most "milyen karmát hordoz valaki ebben az életében." Egyébként abban is hiszek, hogy van választásunk. Ha valaki jót tesz másokkal, azt elvileg vissza kapja.  - Persze a segítség önzetlen, az univerzum úgy is tudja, hogy kit milyen szándék vezérel. - Világmegváltó terveim közé tartozik, hogy ha legalább egyszer egy haj...

Szeretlek. Van, aki úgy gondolja, hogy sokan csak értelmetlenül dobálóznak vele és így elveszíti a valódi jelentését. Szerintem ez nincs így, a szeretet mindig volt, mindig van és mindig létezni is fog (erre is a párom hívta fel a figyelmemet). Ha valaki egyszer szeretett valakit, mindig szeretni fogja. A szerelem is egy idő után átalakul szeretetté. Volt, amikor ezen én kiakadtam, de már értem. Illetve megértettem. Viszont, van akik egyszerűen nem tudják kimondani, vagy nem mindenkinek tudják kimondani. Lehet definiálni a szeretetet, de itt ezt most felesleges megtenni. Ugyan akkor, van hogy a szeretlek-et máshogyan közlik, mint szóban. Mit jelent számomra a szeretet?  - Gondoskodást  - Odafigyelést  - Törődést  - Érdeklődést  - Aggódást  - Etetést  - Beszélgetést

Ha megkérdeznék, hogy boldog vagy-e tudnál rá válaszolni? Igen, vagy nem? És esetleg meg is tudnád indokolni az igent vagy a nemet is? Általában feltételhez kötjük  a boldogságunkat. Majd boldog leszek, ha lesz pénzem, boldog leszek, ha lesz párom, boldog leszek, ha egészséges leszek és így tovább. De ez valójába egy ördögi kör. Mindig lesz egy újabb ok, egy kifogás, amire ráfoghatod a boldogtalanságodat. Itt és most kell eldöntened, hogy boldog leszel. Felejtsd el, hogy  a külső körülmények áldozata vagy. Mindig van választásod, minden percben, pillanatban döntesz. Másokat okolsz a kudarcaidért, vagy elsősorban magadban kutakodsz? Az életet nem túlélni, hanem megélni kell. Sokszor elhatároztad már, hogy igen. Tenni fogsz  a boldogságod érdekében, hogy javuljon az életminőséged, az állapotod és úton légy a céljaid felé. De mindig történik valami, nem éppen pozitív és alábbhagy a lelkesedésed, a motivációd eltűnik, a céljaid szertefoszlottak és cél nélkül bolyongsz újra,...

Legelőször egy mantra meditáció alkalmával hallottam erről a kifejezésről, lényege elvileg az, hogy aki úgy gondolja és megvan elégedve az adott programmal, fizethet annyit, amennyit gondol, vagy megért neki az adott dolog. Néha talán egy összeg is megvan adva mondjuk 500 huf. Szerintem ez egy szép és jó dolog, részben azért, mert ha valakinek mondjuk tényleg nincs pénze akkor is részt vehet a programon, ingyen. Nem csinálnak belőle bajt, másrészről meg azért is jó, mert becsületességen alapszik. No, de mi van akkor, ha valaki egy szolgáltatásért egyáltalán nem szab meg összeget és azt mondja, hogy mindenkinek tudnia kell, hogy mennyit gondolna adni. Ha valaki valójában így állna hozzá azzal nem is lenne semmi baj, de mi van akkor hogyha ez csak elviekben van meg, gyakorlatilag meg nincs? Ha mondjuk túl kevésnek ítéli meg a szolgáltató azt az összeget, amit más gondolt, hogy fizetne. Ilyenkor felmerül a kérdés, kiben van a hiba?  A szolgáltatóban, mert sokkal többre értékeli a mu...

Nagyon sokszor hallottam arról, hogy elvileg kérnünk kell a segítséget és megkapjuk. Bár ebben a jelenlegi világban - és talán a múltszázadban is - nem könnyű segítséget kérni másoktól, vagy éppen elfogadni a segítséget. (Saját tapasztalatból tudom, de egy nap úgy döntöttem, hogy elfogadom a segítséget és ha végképp nem megy egyedül megpróbálok segítséget kérni. Nekem nem mindig egyszerű végig mennem egy zebrán, felszállni egy buszra, ha nem megy muszáj segítséget kérnem. Nem jó úgy élni, hogy mindig másokra vagyunk utalva, hogy egyedül nem mindenben tudunk boldogulni jelenleg (mert minden csak egy állapot) ), bár igazából itt most nem is konkrétan erről akartam írni, ez csak egy kis kitekintés volt. Karmikus adósság. Lehet jó, vagy lehet rossz. Persze, aki hisz ebben. Megmondom őszintén én nem igazán, abban hiszek valamennyire, hogy amit adsz, azt kapsz vissza, de abban hogy az előző életünkben elkövetett dolgok miatt most vezekelünk, nem hiszek. Viszont nem vetem meg azokat, akik h...

Nemzeti öntudat. Ki vagyok? Hova tartozom? Magyar vagyok? - Ezeket a kérdéseket egy barátnőm tette fel nekem. -. "Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország..." / Radnóti Miklós/  És én sem tudhatom. Mint ahogyan sokan mások sem tudják, vagy nem is akarják megtudni mit gondolnak a hazáról, hogyan vélekednek róla.  Ebben a mai világban talán keveseknek van nemzeti öntudata. Ha valaki egy kisebb vagy hosszabb időre külföldön próbál letelepedni elveszítheti.  Janus Pannoniusra is büszkék lehetnénk, bár ő mikor megírta az epigrammáját is kicsit fényezte magát a hazája nevében. De Pannóniát érdemes dicsérni.  Valójában egy dal, egy szöveg és egy klip volt az, ami igazán elgondolkodtatott a magyarságomról, népemről és hazámról. Ezt nem más, mint Havasi egyik csodálatos alkotása hozta ki belőlem. Egy az egyben könnyeket csalt a szemembe, ha tehetitek nézzétek meg! Olvastam régen Horváth Andrea - ...

Túlságosan sok a megmagyarázhatatlan jelenség a világon. A legtöbb ilyen esetnek vallási vagy tudományos magyarázatot próbálnak adni, de minden csak hipotézis. Van, amire tényleg nincsen logikus magyarázat. A vallást és a tudományt néha össze kapcsolják, pedig szerintem annyira különbözik a kettő, hogy nem látom értelmét ennek a párhuzamnak. El kell fogadnunk, hogy van amire nincsen magyarázat, vagy talán a Stigma lenne a bizonyíték Isten valódi létezésére? Forrás Kiskoromban a Stigmata című filmben hallottam először a Stigma szóról. Anyukám persze nem engedte, hogy megnézzem, de titokban leselkedtem. A stigmatizáltak tulajdonképpen olyan sebeket hordoznak a testükön, vagy fizikai fájdalmakat éreznek, sebek  nélkül, amit Jézusnak kellet elszenvednie a keresztre-feszítése során.A stigmák elvileg olyan sebek, amik véreznek és talán sosem múlnak el mégsem fertőzőnek el. Érdekes, nemde? Általában akkor a legerősebbek, amikor Jézus szenvedéseinek a napja van. A legelső stigma Assi...

A Star Wars című film valahogy mindig elkerült. Vagyis nem teljesen, mert voltak a családban olyanok, akik szerették, de valahogy engem sosem érdekelt, mert azt gondoltam, hogy "pasis" film. Amikor kijött a 7. rész, akkor uncsimmal nem tudtuk, nem értettük hogy mi ez a nagy durranás a film körül. Így hát elhatároztuk, hogy megnézzük. Bár uncsim a 7. részt látta először. Úgy néztük, hogy 1-2-3 majd 4-5-6 és utána a 7. jött. Miről szól valójában a Csillagok Háborúja? Gondolkodtatok már azon, hogy lehetséges sokkal mélyebb értelmezése van, mint amennyit a film mutat? Az effektek, az erők, a háborúk. Tudom, hogy George Lucas, amikor elkészítette a filmet tök hülyeségnek gondolta, és sosem hitte volna, hogy ilyen nagy filmet fog alkotni. De valójában sokkal több annál és lehet a tudatalattinak is sok szerepe volt a művek megalkotásban. Elég sok ember gondolta úgy, hogy nézzem meg, mert tetszeni fog. Mikor megnéztem az első részt, akkor jöttem rá, hogy egy nagyon jó filmsorozattal ...

Ki az az Oravecz Nóra? Ez a kérdés kb három hónapja - vagy több - nálam is elhangzott. Egy újság cikkben lettem figyelmes rá, egy fiatal húszasévei elején járó lány, akiből sugárzik a pozitivitás. Valami ilyesmi volt a szalagcím. Hiszem, hogy nincsenek véletlenek. Tapasztaltam. Szerintem minden könyv okkal kerül valaki környezetébe, így voltam az összes önfejlesztős, spirituális könyvel, amit elolvastam. Az én változásom középiskolába kerülésemtől kezdődött. Kerestem a megoldást, - mint ahogy a legtöbben - ha kilátástalannak látják az életüket. Amikor elkezdtem blogolni és pozitív változást vett az életem, volt egy kedves ismerősöm, aki az egyik - annak idején megírt - boldogsággal kapcsolatos blogbejegyzésem után, azzal írt nekem üzenetet, hogy egy könyvet kéne kiadnom. Amolyan önfejlesztőset, emberek megsegítésére-szolgáló könyvet a boldogságról. Talán 17-18 éves lehettem akkor. Nagyon fellelkesített ez az illető, örültem neki, feldobta a napomat. Elhatároztam, hogy megfogom csinálni...

Ma pont olvastam Csernus - Kiút c. könyvében egy érdekes mondatott. Felnéztem, kezemben tartottam a könyvet és megálltam egy pillanatra. Nem fogom szóról szóra idézni, de a lényege az volt, hogy a szeretethiány többnyire azért alakul ki, mert nem vagyunk képesek szeretni és elfogadni magunkat és azt a szeretetet mástól várjuk, így például egy másik fél kompenzálhatja az ürességet. Konkrétan önmagunk szeretete nem egy egyszerű feladat, bevallom tükör előtt állva szoktam beszélgetni magammal - bár ez a szoktam dolog kicsit túlzás. - A lényege annyi, hogy őszintén beszélgetek magammal, bár az elején nehezen ment és sokszor elröhögtem magamat, de mostanában akárhányszor belenézek egy tükörbe, vagy egy kirakatablakában meglátom magamat, megállok picit és kimondom magamnak, hangosan hogy: szeretlek, nagyon nagyon szeretlek és elfogadlak olyannak, amilyen vagy. Elvileg ez egy jó kis terápia, és előbb vagy utóbb tényleg érezni is fogjuk, hogy sokkal szeretetteljesebben beszélünk magunkkal/magu...

"A szépség nem az arcodon van. A mosolyodban. A szívedben." Ez az idézet Oravecz Nórától származik, ami manapság nagy felháborodást keltett, amiért általános iskolai alsó-osztályos tankönyvben jelent meg. Mennyire bűnös dolog gyerekeket valami másra is tanítani? Ami a hétköznapi életben még fontos lehet, bár főleg felnőtt fejjel. Ez szintén olyan dolog, mikor kisgyerekeknek adják fel kötelezőolvasmányként Exupéry-től  A kis herceget. Lehet, hogy most még nem értik meg. De később, idősebb fejjel sokkal többre fogják értékelni. Talán a valódi probléma ott kezdődik, hogy félreértelmezik. Ennyi erővel Bagdi Emőkét, Louise L Hay-t, Müller Pétert, Szepes Máriát, Popper Pétert is lenézhetnék vagy Lao Che-t vagy akár Rousseau-t is. Itt nem arról van szó, hogy megszabják hogyan élj. Csak egy lehetőséget kínálnak, amivel szabad akaratodból dönthetsz úgy, hogy élsz e vele, vagy nem. Ami biztos, mindannyian saját tapasztalatból beszélnek. Mert miért próbálna valaki megértetni, megmagyará...