Ne sírj, mert vége lett. Mosolyogj, mert megtörtént.

Egy sablonos idézet, sablonos mondanivalóval, de azt hiszem ez most nálam tényleg értelmet nyert. Sírunk, mert arra vágyunk vagy vágynánk, ami már nem hozható vissza. Vagy feltesszük magunknak a kérdést, mi lett volna ha...? Azt, hogy mi lett volna, ha...? már sosem fogjuk megtudni, mert bárhogy is alakulnak a dolgok, nem lesz ugyan olyan, mint gondolnánk.

Barátok. Volt két nagyon jó barátom és bár már nem tartjuk a kapcsolatot, de számomra mindig fontos személyek maradnak. Rengeteget köszönhettem nekik, nagyon sokat szórakoztunk együtt, csaj bulik, J-rock vagy egyéb koncertek alkalmával és persze, hogy hiányoznak ezek a dolgok, de így alakult. Az emlék attól még megmaradt és én örömmel gondolok vissza az együtt töltött napokra, sajnálom hogy már nem olyan  a kapcsolatunk a lányokkal, de ha vissza gondolok azokra a szép időkre, mikor együtt voltunk akaratlanul is mosolyt csal az arcomra.

MGC. Egy közösségi oldal, ahol otthonra leltem és kedves embereket ismertem meg itt. Boldogan emlékszem vissza azokra az időkre, mikor minden reggel suli előtt első dolgom volt, hogy felnézzek az oldalra, és suli után első dolgom szintén az MGChez vezetett. Amikor nagyon sokat hosszasan beszélgettem az ott megismert barátokkal, és volt, aki különösképpen nyomott hagyott bennem. Számomra ezek is mind csodálatos emlékek, még ha már semmi sem ugyan olyan, mint régen volt. A debreceni goth találkozók, hülyülések, beszélgetések, mind mind csodálatos emlék és örülök, hogy része se lehettem és hogy ez velem megtörténhetett.

Persze, sajnálom és van hogy néha sírnék, hogy ezek nincsenek már így, de próbálom úgy nézni a dolgokat, hogy örülök hogy megtörténhetett és ezekért a pillanatokért mindig hálás leszek. Szeretném újra érezni ezt a lángot, de már nem sok esélyt látok rá. Mindenesetre hálás vagyok mindenkinek, mindenért és köszönöm, hogy részesei voltatok az életemnek. Sosem felejtelek el titeket. :) Szívemben örökké fontos helyet foglaltok. Szeretlek!


Megjegyzések

  1. Tök jó, hogy így állsz hozzá, sokan vannak, akik nem, és egész életükben csak panaszkodnak. Minden miatt sírhatnánk, mert minden elmúlik, viszont akkor semmi sem maradna szép emlék, csak negatív. Egyébként meg kell is, hogy valaminek vége legyen, különben nincs lehetőség a változásra, nem ad teret az újnak a régi.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Életmódváltás. 30 napos kihívás teljesítve.

Törd át a korlátaidat - Szabó Péter - Áttörés beszámoló

Hajmosás Hulladékok nélkül vegyszermentesen

Az én kapszulagardróbom. /Gótikus minimalizmus/